Orosz-ukrán háború: eddig az összes béketerv elbukott – de ki áll valójában a béke útjában?

2025. január 08. 17:36

A nemzetközi közvetítők mindent megtesznek, mégis patthelyzet alakult ki – van kiút a szomszédunkban zajló háborúból? S mi lehet Orbán Viktor szerepe mindebben? Nagyelemzés szakértővel!

2025. január 08. 17:36
Veress Csongor Balázs

Nyitókép: MTI/AP/Andrew Harnik/EPA/Makszim Sipenkov/AP/Ukrainian Presidential Press Office/Ukrán elnöki sajtószolgálat

***

Több évtizede nem látott vérontás zajlik Kelet-Ukrajnában, ezt lezárandó újabb és újabb béketerv születik – de vajon melyik képes végre megállítani a harcokat? A Minszki jegyzőkönyv, a Normandiai Négyek találkozói, és a török, valamint kínai békekezdeményezések mind azt ígérték, hogy közelebb hozhatják a konfliktus végét, mégis a lövészárkokban továbbra is szólnak a fegyverek. Ennek oka sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk. 

Egyes szakértők szerint a felek közötti mély bizalmatlanság, mások a geopolitikai játszmák és az egymással versengő hatalmi érdekek miatt húzódik el a békefolyamat.

A lehetséges opciókról Seremet Sándort, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját és az NJE Eurázsia Központ kutatóját kérdeztük.

 

Minszki remények és bukások

A 2014-ben és 2015-ben aláírt Minszki jegyzőkönyvek a béke első reménysugarait jelentették Kelet-Ukrajnában. 

A dokumentumok célja az volt, hogy azonnali tűzszünetet érjenek el, autonómiát biztosítsanak a régiónak, és helyreállítsák az állandó párbeszédet.

Azonban a jegyzőkönyvek csupán papíron működtek. A harcok rövid szünet után újra kiújultak, és a megállapodások betartása szinte azonnal akadályokba ütközött.
A 2015-ös második Minszki jegyzőkönyv, amelyet Franciaország és Németország közvetítésével készült, már részletesebb feltételeket tartalmazott. De az eredeti probléma – a felek közötti mély bizalmatlanság és a geopolitikai érdekek ütközése – továbbra sem oldódott meg. 

Oroszország és Ukrajna eltérően értelmezték az egyezmény pontjait, míg a harcok intenzitása változó mértékben ugyan, de folytatódott.

2022-re az egyezmények érvénytelenné váltak, amikor Oroszország hivatalosan elismerte a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat, majd inváziót indított Ukrajna ellen.

A szakértő kifejtette, hogy Minszk I és Minszk II betartására és megvalósítására alig volt esély. Ukrajna igen nehéz körülmények között írta alá a 2014-es dokumentumot, miután az ukrán csapatokat katlanba zárták Ilovajszkban, majd 2015 januárjában Deblácleve mellett alakult ki hasonló helyzet amelyben az ukrán csapatok ismét katlanba kerültek, így újabb megállapodás született. 

Hivatalos nevén „Átfogó intézkedések a minszki megállapodások végrehajtására” nevezett memorandumot tulajdonképp a Második Minszki egyezményként is számon tartanak, amely előírja hogy a két régióban biztosított kell, hogy legyen 

  • az orosz nyelv használata,
  • a helyi ügyészségek és bíróságok vezetésének kinevezésére való jog,
  • a helyi rendfenntartó egységek felállításának a joga,
  • valamint a határokon átnyúló együttműködés az oroszországi határtérségekkel.

A „méltóság forradalma” után hatalomra került hazafias ukrán vezetés és az akkor igen aktívan tevékenykedő és jelentős befolyással rendelkező gyakran erősen nacionalista beütésű politikai aktivisták számára mindez nem csak Ukrajna, de az ukrán eszme vereségének beismerését jelentette volna.

Ezt is ajánljuk a témában

„Csoki-Ewing” túlélne: Petro Porosenko ukrán elnök portréja

„Nyelv, hit és hadsereg.” Ukrán nacionalista érzelmekre ható szlogennel igyekszik Petro Porosenko elnök megőrizni a hatalmát a hétvégi államfőválasztáson. A szlogen jól leképezi Porosenko azon politikai húzásait, amelyekkel megpróbálja elvonni a lakosság figyelmét az országot sújtó reális problémákról. De honnan indult és hová jutott az ukrán „Csoki-Ewing” – ahogy Kárpátalján nevezik –, az édességipari oligarchából lett ukrán elnök? Portrénk.

 

Normandiai négyek: a béke újjáélesztése vagy politikai színjáték?

A Normandiai Négyek – Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország – közötti találkozók (2014, 2015, 2019, 2022) célja az volt, hogy új életet leheljenek a 2015-ös Minszki jegyzőkönyvbe. 

A csúcspontot 2019-ben Párizsban érte el, amikor Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin személyesen is tárgyalóasztalhoz ültek. Bár az ukrán elnök optimizmussal érkezett, a találkozó kevés konkrét eredményt hozott.

Zelenszkij szerint Ukrajnának előbb vissza kell szereznie az ellenőrzést az orosz határon, mielőtt helyi választásokat tartanak a szakadár régiókban. Oroszország azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a választásoknak a megállapodás feltételei szerint kell megtörténniük.

Az ellentétes álláspontok miatt a párbeszéd továbbra is megrekedt.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kiemelte, hogy a vita tárgyát akkoriban a Steinmeier formulaként ismert rendezési modell képezte. Amelyet Normandiai négyek 2015-ös berlini ülésén emeltek ki a francia és német politikusok javaslatai közül. 

A Steinmeier formula azt írja elő, hogy az ukrán törvényhozás és az EBESZ felügyelete mellett választásokat ír ki a szeparatisták által felügyelt területeken. Ha az EBESZ szabad és jogszerűnek ítéli meg a szavazást, akkor kezdeményezik a területek különleges önkormányzati státuszát, és Ukrajna visszakapja legkeletibb határát. Az ukrán fél végül elfogadta a Steimeirer formula szerinti rendezést Párizsban, de ez eredményekkel nem járt. 

Seremet szerint az ukrán kormánynak meg kellett valósítania az alkotmány reformot és előkészíteni a megfelelő törvényi feltételeket a Steimeier formula megvalósításához, de 

a Minszki egyezmények tényleges megvalósítása Kijev szempontjából politikai öngyilkossággal lett volna egyenértékű, hiszen az ukrán társadalom nemzeti hazafias ága egyre nagyobb aktivitást mutatott Ukrajnában. Emellett a keleti konfliktuszónából hazatért veteránokkal összeállva kialakított egy olyan politikai aktivista réteget, amely a politikai döntéshozatal során jelentős tényezővé vált.

Az ilyen csoportok nem egyszer vonultak az ukrán városok utcáira egy-egy politikai döntéssel kapcsolatos nemtetszésük kifejezéseképpen. Minden olyan alkalommal, amikor a Donbász ügyében bármilyen engedmény megtételére való hajlandóság mutatkozott volna, az úgynevezett aktivisták tüntetések szerveztek amelyek leggyakrabban „Nemet a kapitulációnak” lózungok mellett zajlottak. 

A minszki egyezményekből a szakadár köztársaságok, de Oroszország sem tudott kilépni, hiszen az ő olvasatukban katonai fölényük következtében és az ő feltételeik mentén került aláírásra a dokumentum, amely feltételeinek enyhítése arcvesztéssel járt volna, Oroszország tekintetében pedig a Krím megtartása szempontjából is kockázatos lett volna.

 A kutató összegzése szerint, a minszki egyezmények politikai részének megvalósítása tehát objektív okokból kifolyólag lehetetlen volt, bizonyos eredményeket mindössze a fogolycserék megvalósításában, nehézfegyverek visszavonásában és konfliktus aktív fázisának visszafogásában tulajdonképpen parázsló konfliktussá redukálásában tudott felmutatni.

Ezt is ajánljuk a témában

Akkor lássuk, mi áll az ukrán tankönyvekben!

Még az ukrán tankönyvekben is hasonló szövegek szerepelnek, mint amiket Kijev a magyar nyolcadikos földrajzkönyvön számon kért. De van még bőven érdekesség ezekben a könyvekben: megvizsgáltuk, milyen történelmet tanulnak az ukrajnai diákok!

 

Törökország terve: valódi béke vagy politikai játék?

Recep Tayyip Erdoğan török elnök béketerve a konfliktus befagyasztását javasolta, amely szerint a frontvonal mentén demilitarizált zónákat hoznának létre, és nemzetközi csapatok garantálnák a biztonságot. Az elképzelés szerint Ukrajna tíz évre leállítaná a NATO-csatlakozási tárgyalásokat, cserébe katonai és gazdasági támogatást kapna. Bár a török béketerv az egyik legkonkrétabb javaslatnak tűnik, mind Moszkva, mind Kijev részéről ellenállásba ütközött.

A vezető kutató rámutatott, hogy Oroszország elfogadhatatlannak tartja a konfliktus befagyasztását, mivel továbbra is ragaszkodik az annektált régiók hivatalos elismeréséhez. Ukrajna viszont nem hajlandó lemondani területeiről, és NATO-integrációját sem kívánja hosszú távra elhalasztani.

Oroszország egyelőre úgy gondolja hogy katonai fölényét kihasználva az idő az ő kezére játszik, így a konfliktus befagyasztása vagy Ukrajna NATO csatlakozásának elodázása és nem kizárása ellentmond az orosz stratégiai érdekkel. 

Ezekben az esetekben gyakran hozzák fel a Kremlben a Minszki egyezményekkel kapcsolatos megszólalásokat, amelyek szerint azokat nyugaton senki sem gondolta komolyan, pusztán időt szerettek volna nyerni velük Ukrajna megerősítéséhez. 

Mint látjuk, ez sikerült is, mert a 2022-ben harcoló ukrán hadsereg, messze nem a 2014-2015-ben harcoló hadsereg volt. Ezért a konfliktus befagyasztását Moszkvában inkább egy az ukrán fél számára szükséges pihenőnek tekintik, amely lejártával még nehezebb dolga lesz Oroszországnak, mint amilyen 2022-ben volt. 

Ukrajna számára pedig igen fontos, hogy megfelelő biztonsági garanciákat kapjon a NATO-tól, ha az azonnali tagságot már nem is követeli olyan intenzíven.

Kijev olvasatában, ha a háborút megfelelő biztonsági garanciák, vagy védőernyő nélkül zárják le, Oroszországgal szemben semmilyen elrettenő erő nem áll majd fenn egy újabb invázió esetére.

Ebben a tekintetben a javaslat Moszkva és Kijev számára is félmegoldás – jelentette ki Seremet.

Kapcsolódó vélemény

undefined

Stier Gábor

Moszkva tér

Idézőjel

Moszkva Zelenszkij rendszerét is múlt időbe tenné.

 

Kína és a béke: hiteles közvetítő vagy Moszkva árnyékában?

Kína békekezdeményezései szintén a konfliktus de-eszkalációját célozták, ám sokan kétségbe vonják Peking hitelességét. Miközben Kína a felek közötti párbeszédet sürgeti, nem ítélte el Oroszország ukrajnai invázióját, és továbbra is szoros gazdasági kapcsolatokat ápol Moszkvával. Az ukrán vezetés ugyan nyitott a kínai javaslatok megvitatására, de Peking eddigi passzív szerepe nem sok bizalmat ébresztett Kijevben.

Az NJE Eurázsia Központ kutatója hangsúlyozta, hogy Kína az Egyesült Államok legnagyobb versenytársa ezért nem meglepő a Peking irányába megfogalmazott kritika Ukrajna nyugati partnerei részéről. 

Kína nem az egyetlen felemelkedő hatalom, amely tartózkodó vagy semleges álláspontot képvisel a háborúban. 

Ezek az esetek többségében a mostanság gyakran alkalmazott kifejezés – a Globális Dél országai, amelyek továbbra is aktívan kereskednek Oroszországgal, sürgetik a háború tárgyalásos lezárását, elítélik a háborút mint olyat, de Oroszországgal szemben semmilyen szankciót nem vezetnek be úgy, hogy közben kiálltak Ukrajna területi integritásáért és szuverenitásáért. 

Ukrajna többször is igyekezett ezeket az országokat meggyőzni a 2023-2024 során szervezett békecsúcsokkal amelyeket a világ több pontján is megszerveztek. Ukrajnában úgy tekintenek Kínára, mint egy, az oroszokra ténylegesen hatni képes erőre, ezért annak meggyőzésére komoly erőfeszítéseket tettek, eddig azonban sikertelenül. Kína és Oroszország jelenleg egymást támogatják, de stratégiai partnerségük elsősorban saját stratégiai érdekeik mentén alakul. 

Kína számára az orosz-ukrán háború lezárásában való érvényes részvétel geopolitikai súlyának növeléséhez vezetne,

utóbbi számára igen fontos, pláne úgy, hogy a korábbi amerikai adminisztrációkkal szemben nem valamelyik félre mért katonai vereséghez köti a békét, hanem az öldöklés megállítása és tárgyalások útján oldana meg azt – mutatott rá a szakértő.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Ferenc pápa közvetítői szerepe: valódi remény a békére?

Seremet Sándor úgy látja, hogy 

a Kremlben pozitívan értékelnek minden békítő javaslatot, de mindegyik mellé hozzáteszik, hogy érdemben egyeztetni csak abban az esetben hajlandóak, ha a tárgyalások és a rendezés tárgyilagos lesz – azaz mindenki elfogadja a harctéri realitásokat, tehát Oroszország fölényét.

Nem valószínű, hogy Moszkvában a Pápa felszólítására lennének hajlandóak tárgyalni, de a kezdeményezés üdvözlése jól mutat, hiszen az orosz propagandagépezet úgy tudja eladni a folyamatot, hogy míg Moszkva minden békítő javaslatot fontolóra vesz és üdvözöl, addig Kijev még a Szentatya javaslatait is elutasítja, tehát maga az ukrán vezetés érdekelt a háború folytatásában.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Orbán Viktor békemissziói: Európa új reménysugara?

A magyar miniszterelnök próbálkozásairól a szakértő úgy gondolja, hogy valóban váratlan lépés volt és komoly vitákat keltett nyugaton és Ukrajnában is. Bár a kezdeményezés önmagában nem képes megoldani egy ilyen mélyen gyökerező konfliktust, de 

a kommunikációs csatornák nyitva tartása valamint a szemben álló felek és az őket támogató és/vagy velük együttműködő felek álláspontjainak a feltérképezése és láttatása igen szükséges lépés.

Jelenleg ezek az álláspontok összeegyeztethetetlenek és a rendezésre való hajlandóság is eltérő. Ukrajnában az álláspont továbbra is az, hogy Ukrajnáról Ukrajna nélkül semmit sem szabad egyeztetni, így Orbán Viktor kezdeményezéseit komoly kritikával illették Kijevben, ezzel együtt a békemisszió júliusi fordulója több pozitívumot is hozott az ukrán-magyar bilaterális viszonyba, utóbbi pedig igen szükséges volt már. 

Magyarország nem rendelkezik akkora geopolitikai súllyal, hogy egy ekkora konfliktust önmaga rendezhessen, ugyanakkor a magyar politikai látásmód, amely az eszkaláció helyett az tárgyalást és békülést szorgalmazza, szolgálhat mintaként – véli Seremet.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Van kiút a háborúból?

Kérdésünkre válaszolva a vezető kutató kijelentette, hogy a szembenálló felek álláspontjai összeegyeztethetetlenek egyelőre, de van amiben egyetértenek: sem Kijevben sem Moszkvában nem akarnak egy Minszk III-at. A konfliktus befagyasztásában Kijevben és Moszkvában is azt látják, hogy az az ellenfél sorai rendezését szolgálná ahhoz, hogy újult erővel indítson támadást. 

Moszkva előnyösnek ítéli meg helyzetét, ezért addig fog katonai nyomást gyakorolni Ukrajnára, ameddig tud, hogy a négy annektált megyének minél nagyobb területét foglalhassa el, Kijev pedig abban érdekelt, hogy a háború a társadalom számára eladható lezárással érjen véget ezért igyekszik fenntartani a harcokat addig, ameddig a partnereitől számára elfogadható ajánlatot nem kap. 

„Donald Trump megválasztásával megnövekedett az esélye annak, hogy Kijevet és Moszkvát tárgyaló asztalhoz kényszerítik, ezért azok igyekeznek a lehető legnagyobb előnyre szert tenni addig, ameddig erre sor kerül. Ha sor kerül…” – véli a szakértő.

Ukrajna újabb támadást indított orosz területek ellen, amivel egyrészt demonstrálni tudja a Kijev képességeit tekintve szkeptikus Trump-adminisztrációnak, hogy képes harcolni és gondokat okozni Moszkvának, másrészt pedig ellehetetleníti a tárgyalások lehetőségét Moszkvával, utóbbi ugyanis kijelentette, hogy semmilyen tárgyalásokra nem hajlandó Kijevvel addig, amíg annak csapatai orosz területen vannak. 

A folyamatok tehát újabb elemmel lettek összetettebbek. Egyelőre abban lehetünk biztosak, hogy egyre többen látják be a háború lezárásnak a szükségességét, sokan közülük úgy vélik, ezt tárgyalások útján kell megoldani. Az eddigi események azonban arra mutatnak, hogy ehhez egyelőre még nem állnak fenn a szükséges körülmények – zárta gondolatait a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Nyitókép: Marcus Brandt / AFP

A miniszerelnök békemisszójáról egy összefoglalót itt nézhet meg:

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
mreinstand-2
2025. január 09. 03:16
Békemisszió pff :D :D
fenris
2025. január 08. 23:05
Na vajon ki??! Ma a rühös ukránok dróntámadásokat indítottak ruszki területek ellen, de előtte pokolgépet rejtettek egy polgári repülőgépre, ami az időzítő szerint pont akkor robbant volna fel a ruszki légvédelem hatósugarában, amikor lövöldözték lefele a drónokat. Az azeri balesetet akarták másolni, csak megbuktak az álcázott bombával. Civileket akartak ölni, a ruszkikra kenve megingatni az új grúz kormányt, akik nem mennek szembe a ruszkikkal. Szóval ti keserű, ukiszopó trollok egy terrorállamot támogattok. Úgyhogy lehet köpőcsészének használnotok a tükröt.
kakukk_madar
2025. január 08. 20:31 Szerkesztve
Az egész arról szól, hogy a banderistákat hátulról biztatták a nyugati barátaink, hogy folyamatosan provokálják a ruszkikat. Mindent is megígértek nekik. Addig szökdöstek, amíg a hülye ruszkik odabasztak. A másik oldalról Putykóék arcoskodva azt hitték, hogy 3 nap alatt Kievben reggeliznek. Szopás lett ez mindenkinek: az ukik kipusztultak, a ruszkik kiestek Európából, Bidéék, Micron ék, Májashurka megbuktak, a Punió csődbe ment. Az amcsi és ruszki fegyverbiznisz tarol.
Giorgione
2025. január 08. 19:34
A neves szakértő hosszú csűrés-csavarás után se mondta ki a lényeget. Oroszország elvesztette ezt a hábirút. Majd 2040 körülre kifogynak az erőforrásai, főleg mivel nem jutnak korszerű technikához az embargó miatt. Felosztják kisebb részekre amiket azután zavartalanul tudnak majd kizsákmányolni az imperialisták. Szigorúan a demokrácia bevezetése érdekében.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!